Megjelentek a Magyar Természettudományi Társulat által szervezett "Bizonyosságok és Bizonytalanságok a Tudományban" című konferenciasorozat során elhangzott előadások.
Élő rádióinterjú készült az Agrárminisztérium természetmegőrzési referensével az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatban a Magyar Katolikus Rádió Házunk táján című műsorában.
Az Európai Unió Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinációja „Idegenhonos inváziós fajok a Duna régióban – regionális jelentőségű inváziók” címen angol nyelvű nemzetközi konferenciát szervezett 2026. március 4-5-én, Tatán.
Az idegenhonos inváziós fajok egyre nagyobb mértékben fenyegetik természetes életközösségeinket, így fontos, hogy lépéseket tegyünk e folyamat mérséklésére, amelynek egyik fontos eszköze az ismeretterjesztés.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából Sár József entomológus ötödik éve tárja fel változatos módszerekkel a nemzeti park kezelésében lévő erdőrészletek bogárfaunáját.
A dísznövényként, mézelő növényként behurcolt bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) irtása azon csekély „hálás” feladatok közé tartozik az inváziós fajok kezelésének szélmalomharcában, ami pár év alatt látványos eredményeket hozhat.
A Dél-Tiszántúlon a legnagyobb inváziójára 2013-ban lettek figyelmesek a Békéscsaba területén átfolyó Élővíz–csatornában. Az eltávolítására az önkénteseket is bevontak a helyiek, rendkívül nagy növénytömeget sikerült kiszedni a vízből.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a Kisalföldi ASZC Roth Gyula Erdészeti Technikum összefogásának köszönhetően több mint 3 hektáron tisztult meg a Szigetköz az idegenhonos fás szárú fafajoktól.
A Töreki-tavak helyi jelentőségű védett természeti terület Siófok határában húzódik, melyet 1994-ben nyilvánítottak védetté.
A zöld juhar mára az egész országban elterjedt, a Duna alsó szakaszán és a Tisza mentén tömeges. A hazai hullámtereken sok helyen olyan mértékben eluralkodott, hogy már minden más fásszárú növényt kiszorított és homogén állományokat alkot.
