
Megjelent a márványrák a Fertő térségében
Szerző: Takács Gábor (FHNPI)A Fertő és környéke eddig mentes volt az inváziós tízlábú rákoktól, de 2023-ban a tó osztrák oldalán, majd 2025 tavaszán a magyar oldalon is kimutatták a fajt.
A Fertő és környéke eddig mentes volt az inváziós tízlábú rákoktól, de 2023-ban a tó osztrák oldalán, majd 2025 tavaszán a magyar oldalon is kimutatták a fajt.
Az idegenhonos, inváziós fajok az egyik legfontosabb oka a biológiai sokféleség csökkenésének és a fajok kipusztulásának. Ezek között vannak a szemnek kifejezetten „jóleső”, azaz gyönyörű fajok, de a hazai élővilágra attól még ugyanolyan veszélyesek.
A Körös-Maros Nemzeti Park egyik kiemelt értéke a Battonya határában található, fokozottan védett Tompapusztai löszgyep. A gyepet fajgazdag löszpusztagyep (Salvio-Festucetum rupicolae) tiszántúli változata alkotja, a Száraz-ér ölelésében.
Apró termetű (3-4 mm) Észak-Amerikában őshonos rovar, melynek hazai előfordulását először 2013-ban dokumentálták.
Az Őrségi Nemzeti Park területén megjelent nutria (Myocastor coypus) robbanásszerű terjedésével fenyegeti több védett víztestünk természetes élővilágát.
A Markazi kőbányató egy korábban használatos bányagödörből kialakult, kizárólag esővíz által táplált gyékényes tavacska, melynek vízfelszíne mindössze kb. 30 négyzetméter.
Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos ismeretterjesztő rendezvényre került sor Sopronban.
Az Aggteleki Nemzeti Park gyepes élőhelyein számos inváziós faj van jelen, melyek gyors térfoglalásukkal kezelés nélkül veszélyeztetnék az ott előforduló életközösségeket. Ezen fajok közül a kanadai aranyvessző okozza a legjelentősebb problémát.
Ezúttal az Alsó-Duna-völgyből, pontosabban a Gemenci terület déli részéről sikerült kimutatni ezt az inváziós halfajt, ráadásul mindjárt 5 példányt.
A ház körüli kertekben, városi parkokban mindig népszerűek voltak az idegen tájakról származó, gyakran nemesített növények, azonban számos idegenhonos inváziós faj kezdte hasonló körülmények között „pályafutását”.