A projekt helyszínei közül különösen a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) visszaszorítása komoly feladat Nagykáta-Erdőszőlő városrészében. A korábbi tanyavilág összeomlását követően fennmaradt, általában műveletlenül álló területen a faj nagy kiterjedésű állományai alakultak ki. A projekt keretein belül mintegy 65 ha kiterjedésű, csaknem egybefüggő blokk kezelését végeztük el.

A kezelt terület környezetében is a faj nagy állományai fordulnak elő, ezért az ismételt terjeszkedés kockázata viszonylag magas. Ezt némileg csökkenti a kezelt blokk viszonylag nagy kiterjedése, illetve az ott a növényvédőszeres beavatkozások lezárását követően ismételten meginduló legeltetés.

A projekt keretein belül a selyemkóró visszaszorítása 2019 óta folyamatosan zajlik. A kezelés növényvédőszeres beavatkozással, kézi kenéssel, illetve sűrűbb állományokban pontpermetezéssel, a járulékos károk minimalizálásával történt. Az első kivitelek után az újonnan megjelent sarjhajtások visszaszorítására mára gyakorlatilag a teljes területen legalább egy utókezelés is megtörtént. A beavatkozások hatására a faj eredetileg a nettó 7 ha-t is meghaladó összes területfoglalása a töredékére csökkent, csak szálanként van jelen.

Érdekesség, hogy a projektterületen belül, mintegy 12 ha kiterjedésben, az első kivitel, illetve jelentős részben két utókezelés után avartűz volt. Mivel tartottunk tőle hogy a faj talajban lévő magjai a hő hatására fokozott csírázásnak indulnak, kísérletet végeztünk e jelenség igazolására. A kísérlet során 10 egyed 10-10 magját hőkezeltük. Ezt követően a kezelt magokat a kontrollcsoporttal együtt csíráztattuk szobahőmérsékleten. A rövid ideig tartó, mérsékelt hőkezelés (100 °C-on maximum 20 percig) mellett a csíraképesség fennmaradt, némileg meg is emelkedett a kontroll csoporthoz képest (33% vs. 22,7%). Hosszabb ideig, illetve magasabb hőmérsékleten végzett kezelés esetén a csíraképesség jelentősen csökken. Ennek ellenére a futótűz után közvetlenül, illetve a 2. évben sem jelent meg a faj jelentős magról kelő állománya.

A kezeléssel érintett területeken a nyílt homokpusztagyep fajai gyorsan regenerálódtak, így – bár a társulás jellegéből adódóan sok a nyílt talajfelszín – a beavatkozás eredményei várhatóan legalább középtávon fenntarthatók lesznek.