A Bélmegyeri Fáspuszta védett terület, melynek központi részén található egy fás legelő, ahol főként hatalmas, terebélyes idős kocsányos tölgyek, mezei juharok, vadkörtefák állnak termetes egybibés galagonyákkal a legelőn elszórtan. A közöttük lévő gyeprészeken mozaikosan helyezkednek el az ürmös szikes puszták, bárányparéjos vakszikesek, ecsetpázsitos sziki rétek, sziki magaskórósok és löszhátak társulásai.

Ezt az élőhely mozaikot veszélyeztetik a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) állományai, melyek elszórtan vagy kisebb facsoportokat alkotva foglalják el a természetes élőhelyeket. A gyepekben és őshonos erdőszéli cserjésekben lassú ütemben, de folyamatosan terjeszkednek. Számos sarjhajtás is megjelenik az idősebb fák körül. így a foltok mérete egyre nő a természetes társulások rovására.

A területen elszórtan elhelyezkedő keskenylevelű ezüstfás foltokban a fák kivágása történt meg, majd azonnal a kivágott vágásfelület kezelése vegyszerrel. A beavatkozás idén augusztusban és szeptember hónapokban zajlott, amikor a fák a gyökerek felé szállítják a vegyszert az ősz közeledtével. A gallyak mulcsozásra kerültek és a rönkökkel együtt elszállítottuk a területekről.

A terület vegyszeres utókezelése is szükséges lehet a következő években, ugyanis az újonnan megjelenő sarjak ismételt kezelésével lehet állományukat visszaszorítani.