Hová adhatom le a megunt kisállatomat?

Magyarországon 2015. január 1-én Iépett hatályba az az Európai Uniós jogszabály (Rendelet), amely az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szól. A Rendelethez kapcsolódó végrehajtási rendelet jegyzéke tartalmazza az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokat. Erre a listára egyelőre 47 állatfaj került fel, a jegyzéken szereplő fajokra minden tagállamnak szigorú intézkedéseket kell hoznia és alkalmaznia. A Rendelet a szigorú természetvédelmi szempontok mellett azt is előírja, hogy az uniós jegyzéken szereplő idegenhonos inváziós fajokhoz tartozó, kedvtelésből tartott állatokat nem kereskedelmi céllal tartó tulajdonosok számára engedélyezni kell, hogy ezeket az állatokat természetes életük végéig megtarthassák. Ehhez szükséges azonban néhány feltételt teljesíteni.

Feltétel, hogy az állatokat mar az uniós jegyzékbe való felvételüket megelőzően is tartották tulajdonosaik. Ez a dátum a végrehajtási jegyzéktől függően többféle lehet, melyről az egyes állatfajok esetében ezen a linken lehet tájékozódni. Másik feltétel, hogy az állatokat zártan kell tartani, és minden megfelelő intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy ne szaporodhassanak és ne szabadulhassanak ki. Ezen feltételek teljesülése esetén az érintett állattartóknak lehetősége van egy erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni állataikat a természetvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalok felé. Az egyes elérhetőségeket alábbi menüpont alatt foglaltuk össze: Légy szabályos! Engedélyezés. A bejelentett állatokról és a hozzájuk kapcsolódó adatokról a hatóság nyilvántartást vezet. Fontos, hogy amennyiben az állat elpusztul, azt is be kell jelenteni, ekkor törlik ugyanis a nyilvántartásból.

Az uniós jegyzéken szereplő 47 állatfaj a következő: háromszögletű örvényféreg, Solenopsis geminata, Solenopsis invicta, Solenopsis richteri, Wasmannia auropunctata, ázsiai lódarázs, cifrarák, északi cifrarák, Faxonius rusticus, Fundulus heteroclitus, jelzőrák, kaliforniai vörösrák, kínai gyapjasollósrák, virginiai márványrák, amúrgéb, Channa argus, csíkos tengeriharcsa, fekete törpeharcsa, Gambusia holbrooki, Morone americana, razbóra, szúnyogirtó fogasponty, amerikai ökörbéka, dél-afrikai karmosbéka, ékszerteknős, királysikló, naphal, nílusi lúd, halcsontfarkú réce, szent íbisz, kormos bülbül,  pásztormejnó, indiai varjú, pázsmapocok, amerikai rókamókus, burmai tarkamókus, csinos tarkamókus, szibériai csíkosmókus (burunduk), szürke mókus, jávai mongúz, mosómedve, nutria, nyestkutya, vörösorrú ormányosmedve (koáti), kínai muntyákszarvas, pettyes szarvas

Előfordulhat olyan eset, amikor az adott kisállattartó tulajdonosa nem tudja biztosítani a fentebbiekben ismertetett tartási feltételeket, vagy még inkább, megunja kisállatát és nem akarja tovább tartani azt. Ebben az esetben lehetőség van az adott állat befogadó helyre való leadásának, melynek definícióját egy külön hazai kormányrendelet szabályozza. Amennyiben valaki megunt állatát kívánja leadni, kérjük keresse fel a legközelebbi nagyobb állatkertet, melyről a Magyar Állatkertek Szövetségének honlapján tájékozódhat. A befogadás alapvetően annak függvénye, hogy az adott állatkert el tudja-e helyezni a megunt kisállatot vagy sem, éppen ezért érdemes előtte telefonon tájékozódni a lehetőségekről.

Hová adhatom le a megunt vagy talált ékszerteknőst?

Nagyon sokan tartanak otthon ékszerteknőst, legyen szó akár a sárga- vagy vörösfülű alfajáról. A világon hobbi célból a legnagyobb egyedszámban árusított teknősfaj. Magyarországon sincs ez másként, a vörösfülű alfaja a leggyakoribb idegenhonos hüllő, illetve mind a mai napig a legelterjedtebb fogságban tartott teknősfaj. Mindez annak ellenére, hogy értékesítésük már több mint húsz éve tilos nemcsak itthon, hanem bármely Európai Unió tagországában. Sajnos hazánkban gyakorlatilag az egész ország területén előfordul, jellemzően emberi településeken, illetve azok közvetlen közelében, kisebb-nagyobb tavakban kerül elő, de olykor településektől távol is találkozhatunk példányaival. Hosszú életű faj lévén ezek zömmel kisállattartók által megunt példányok, melyeknek azonban vannak szabadban kelt utódaik is.

Az ékszerteknős egyike a világ 100 legveszélyesebb inváziós fajának, melyek okai sokrétűek. A hazai viszonyokra fókuszálva ki kell emelni, hogy igen erős versenytársa egyetlen őshonos teknősfajunknak, a mocsári teknősnek (Emys orbicularis). Korábban válik ivaréretté és több tojást rak, le ráadásul nagyobb és viselkedését tekintve agresszívabb nála, ezáltal kiszorítja élőhelyéről. Tekintettel arra, hogy mindenevő és akár a kisebb testű halakat is megeszi, nagy veszélyt jelent az őshonos életközösségekre. Egészségügyi hatása sem elhanyagolható, hiszen terjeszti az emberre is veszélyes Salmonella baktériumokat.

Fentebbiek ismeretével fontos a felelős állattartás, vagyis az, ha valaki megunja házi kedvencét, akkor az erre szolgáló befogadó helyeken adja le. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha valaki észleli a faj jelenlétét valahol és meg tudja fogni, akkor ugyanígy járjon el. Ha nem tudja megfogni, akkor az adott nemzeti park igazgatóságot szükséges értesíteni. A befogadó helyeket illetően kérjük, hogy az ékszerteknőssel keresse fel a legközelebbi nagyobb állatkertet, melyről a Magyar Állatkertek Szövetségének honlapján tájékozódhat. A befogadás alapvetően annak függvénye, hogy az adott állatkert el tudja-e helyezni a megunt kisállatot vagy sem, éppen ezért érdemes előtte telefonon tájékozódni a lehetőségekről.