header bg

Ékszerteknősök

Nevezéktan

Trachemys scripta (Schoepf, 1792)

Animalia - Chordata - Reptilia - Testudines - Emydidae

Elterjedése, behurcolás módjai

Hazánkban két ékszerteknős alfaj él. Mindkettőt a díszállat kereskedők hozták be Észak-Amerikából. A vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) nagyobb elterjedési területtel rendelkezik őshazájában, mint a sárgafülű ékszerteknős (Trachemys scripta scripta). Mindkét alfaj Észak-Amerika déli, délkeleti államaiban fordul elő. A sárgafülű ékszerteknős leginkább a keleti partvidéken (Florida, Alabama, Georgia, Virginia, Észak- és Dél-Karolina) (http1.), a vörösfülű ékszerteknős pedig a Mexikói-öböltől északra, az USA középső táján húzódó államokban (Texas, Louisiana, Mississippi, Tennessee, Kentucky, Ohio, Új-Mexikó, Kansas, Missouri, Alabama, Georgia) (http2.) él. Alabamában és Georgiában mindkét alfaj megtalálható.

Az ékszerteknős rendkívül mutatós állat, különösen a fiatal egyedek. Ennek köszönhetően ma már világszerte elterjedt és nagy népszerűségnek örvend az állattartók körében.

Hazánkban a vörösfülű ékszerteknős az 1960-as években jelent meg a díszállat kereskedésekben (Sóvárgó, 2019). Az Európai Unió 1997-ben megtiltotta a vörösfülű ékszerteknős behozatalát, majd a 41/2010-es Kormányrendelet hazánkban is érvényesítette ezt a korlátozást. Erre a díszállat kereskedők úgy reagáltak, hogy a nagyon hasonló sárgafülű ékszerteknőst kezdték árulni (Erős és Vörös, 2017), így ez a faj is bekerült hazánkba.

Élőhelye

Az ékszerteknősök sokféle élőhelyen előfordulhatnak. A nagyobb folyók mellékágaiban éppúgy megélnek, mint a kisebb, akár mesterséges tavakban. Leginkább az iszapos aljzatú, növényzettel benőtt állóvizeket kedvelik, ahol megfelelő napozó helyek – leginkább bedőlt fák, tuskók - is rendelkezésre állnak. A vörösfülű ékszerteknős igen toleráns az élőhellyel szemben, akár brakkvízben, vagy mesterségesen kialakított csatornákban is megél. 

Megjelenése, biológiája és szaporodása

Az ékszerteknős megjelenése jellegzetes, ugyanakkor az alfajok elkülönítése igényel némi tapasztalatot. Fiatal korukban a teknősök páncélja zöldes színű és sárga csíkok díszítik. Ilyenkor a legszebbek. Később a csíkozat eltűnik. Az alfajok elkülönítésében leginkább - ahogy a nevük is mutatja – a fej két oldalán található sárga vagy vörös csík segít. Jellemző méretük 12-20 cm, de az idősebb vörösfülű ékszerteknősök testhossza elérheti akár a 45 cm-t is (http3.). A nőstény egyedek karmai és farka rövidebb, mint a hím egyedeké, a hímek páncélja konkáv (Sóvárgó, 2019), a hasi oldal a középpont irányában befelé görbül.

Növényi és állati táplálékot egyaránt fogyasztanak. Az idősebb példányok étlapján gyakrabban szerepel a növényi táplálék, azonban alkalomszerűen, illetve a lehetőségekhez alkalmazkodva fogyasztanak halat, vízi rovarokat, békapetét, ebihalat vagy vízben élő siklókat (http1.). 

Akváriumban figyelték meg, hogy a halat rendkívül ügyesen kapják el. A sárgafülű ékszerteknős mellé berakott három példány tarka gébet (Proterorhinus semilunaris) egymás után lassan becserkészte, majd egy-egy hirtelen mozdulattal bekapta. Szintén akváriumi megfigyelés, hogy a teknős „érdeklődik” a tízlábú rákok iránt is. Néhány példány márványrákot (Procambarus fallax) helyeztek el a teknős akváriumában, amelyek azután eltűntek. Pár egyed búvóhelyet talált az akváriumi díszlet között, azonban a teknős a díszletet is feldúlta, hogy megtalálja a rákokat. A teknős a táplálékát kizárólag vízben képes elfogyasztani. Az akváriumban található napozóra elhelyezett sárgarépa vagy saláta darabokat egyenként fogyasztja el, akár úgy, hogy minden egyes darabért külön mászik fel, majd miután megragadta, visszaugrik a vízbe (dr. Tóth Balázs megfigyelése). A teknős nem tudja mozgatni a nyelvét, így a vízben a fej gyors mozdulataival juttatják a táplálékot a nyelőcsőbe. A faj hőmérsékleti optimuma 10-37 °C, ezen kívül nem táplálkozik, és nem növekszik (http4.). Változó testhőmérsékletű állatok, így télen téli álmot alszanak. Ilyenkor a mederben található növényi törmelék közé bújnak, esetleg az iszapba ássák magukat.

Szaporodásuk a tavaszi időszakban zajlik. A nőstény a fészket a két hátsó lábával ássa, miután vízzel és vizelettel megpuhította a talajt. A kiásott fészek lombik alakú, általában max. 25 cm átmérővel. Egy alkalommal 2-22 db tojást rakhat. A hőmérséklet befolyásolja a tojásban fejlődő állatok nemét. 22-27 °C átlaghőmérséklet mellett hímek, míg ennél magasabb hőmérséklet hatására nőstények lesznek. (Sóvágó, 2019). A tojások 2-4 hónap alatt kelnek ki. Korábban az az elképzelés uralkodott, hogy az ékszerteknős nem szaporodik hazánk éghajlati viszonyai között, azonban ez mára már megdőlt. Több helyen is megfigyeltek frissen kelt ékszerteknős egyedeket (Halpern Bálint személyes közlése, 2019), így kimondható, hogy mint számos más európai országban, az ékszerteknős hazánkban is szaporodik, azaz meghonosodott.


Természetvédelmi hatásai

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) listája alapján az ékszerteknős jelenleg egyike a világ 100 legveszélyesebb inváziós fajának, mivel jelenlétével az őshonos teknősállományok fennmaradását veszélyezteti. Kísérleti körülmények között a vörösfülű ékszerteknős egyértelmű kompetitív dominanciát mutatott a mocsári teknőssel szemben (Cady és Joly, 2003). A négy évig tartó megfigyelés alatt a mocsári teknős állomány legyengült (nagyobb mortalitás, csökkenő fitnesz), az ékszerteknős állomány nem változott, az egyedek szépen fejlődtek. Elképzelhető, hogy az ékszerteknős jobban bírta a zsúfoltságot, illetve magyarázatot adhat az, hogy az ékszerteknősök által hordozott patogén szervezetek erősebb hatást gyakoroltak a mocsári teknősökre. Megfigyelték, hogy az ékszerteknős kiszorította a mocsári teknőst a napozóhelyekről, bár ezt később Macchi és mtsai. (2008) nem támasztották alá (http5.). Cady és Joly (2003) arról is beszámol, hogy a párzási időszakban az ékszerteknős hímek mocsári teknős nőstényeket üldöztek. Hasonló jelenséget figyelt meg Jablonski és mtsai. (2017), miszerint a két faj között udvarlási aktus zajlott le egy dunai mellékágban. A jelenség gyakorisága nem ismert, azonban kétségtelenül kedvezőtlen hatású lehet, ha a hazai teknős szaporodási időszakban mintegy fölöslegesen pazarolja energiáit egy „reménytelen szerelemre”, ahelyett, hogy saját fajának fenntartásával törődne. A sikeres szaporodás egyik titka, hogy az állat felismeri saját faját, illetve meg tudja határozni az egyedek nemét. dr. Tóth Balázs akváriumi megfigyelései szerint az ékszerteknős ebben néha hibázik. Egy teknőst formáló egyszínű fajátékkal tökéletes udvarlási lázat tudtam előidézni saját ékszerteknősünknél.

A táplálék konkurencia leginkább a fiatal állatok esetében lehet probléma, mivel mindkét faj fiatal egyedei ragadozó életmódot folytatnak. Később az ékszerteknős átáll a növényi táplálékra, míg a mocsári teknős ragadozó marad (Cady és Joly 2003).

A búvóhelyekért, telelőhelyekért folytatott versengés is komoly tényező lehet azokon a helyeken, ahol ezek száma korlátozott. Az ékszerteknős viselkedése agresszív, míg a mocsári teknős inkább menekül, vagy a páncélja alá próbál rejtőzni.

Az ékszerteknősök jelenléte tehát kedvezőtlen hatással lehet a mocsári teknősök állományaira, azonban a probléma megoldása egyszerűbb, mint számos más inváziós faj esetén. A teknősök jól csapdázhatók, így szelektív gyűjtésük megvalósítható. Megfelelő ráfordítással akár kampányszerű akció keretében az ékszerteknősök ritkítását el lehet végezni, azonban nem kerülhető el a jogszabályi háttér megváltoztatása, mivel jelenleg újabb és újabb teknősfajok kerülnek be hazánkba, illetve természetes vizeinkbe.

(Összeállította: dr. Tóth Balázs)

Irodalom

Cady, A., Joly, P. (2003). Competition for basking places between the endangered European pond turtle Emys orbicularis galloitalica) and the introduced red-earlier slider (Trachemys scripta elegans). Canadian Journal of Zoology 81:1392-1398.

Erős T., Vörös J. (2017). Áttekintés a hazai idegenhonos és inváziós halak, kétéltűek és hüllők jelenlegi helyzetéről. Magyar Tudomány 4: 426-428.

Jablonski D., Mrocek J., Grula A., Christophoryová J., (2017). Attempting courtship between Emys orbicularis and Trachemys scripta (Testudines: Emydidae). Herpetology Notes, volume 10: 123-126.

Sóvágó A. (2019). A vörös- és sárgafülű ékszerteknőssel kapcsolatos társadalmi konfliktusok elemzése. Szakdolgozat. Szent István Egyetem, Ökológiai Gazdálkodási és Agrár-környezettervezési Tanszék

http1: https://nas.er.usgs.gov/queries/factsheet.aspx?SpeciesID=1262

http 2: https://nas.er.usgs.gov/queries/factsheet.aspx?SpeciesID=1261

http 3: https://herpterkep.mme.hu/hullo.php?lang=hu&id=61

http 4: https://www.cabi.org/isc/datasheet/61560#tohabitat

http5: https://www.researchgate.net/publication/232806061_Spatial_competition_for_basking_sites_between_the_exotic_slider_Trachemys_scripta_and_the_European_Pond_Turtle_Emys_orbicularis


ladybug