Hévízi gázló
Nevezéktan
Hydrocotyle ranunculoides L. f.Hydrocotyle natans (Cirillo)
Plantae - Tracheophyta - Magnoliopsida - Apiales - Apiaceae
Elterjedése, Behurcolás módjai
A növény eredeti elterjedési területe máig nem tisztázott. A legtöbb forrás Észak-Amerika DK-i részét és Közép-Amerikát jelöli meg, de valószínűleg Dél-Amerikában is őshonos. Az Óvilág és Óceánia számos országába behurcolták, jelentős inváziós növény Nyugat-Ausztráliában, Kenyában, Ugandában, Németországban és az Egyesült Királyságban. Európában ezen kívül megtalálható Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és Olaszországban.
Magyarországon a 2000-es évek közepén jelent meg a Tapolca-patakban, ahol azóta önfenntartó állománya alakult ki. 2017-ben előkerült a tatai Fényes-fürdő kifolyójából is. A budapesti Margitszigeten melegvizes tóban egy alkalommal, 2006-ban észlelték. Akváriumi dísznövényként került őshazáján kívülre. Terjedésében a vízszennyezés utáni helyreállítási (fitoremediáció) célra történő használat is közrejátszik.
Élőhelye
Elsősorban álló- vagy lassú folyású, sekély, eutróf vizekben (árkokban, csatornákban) található meg. Erősen alkalmazkodó képes, folyamatosan terjeszkedik, azonban fagytűrőképessége alacsony. Hazánkban hévizekben, meleg vizes kifolyókban tenyészik.
Megjelenése, szaporodása
Kis termetű, kúszó szárú vízinövény. Szára 3-5(-10) mm vastag. A szártagok 15-40 mm hosszúak, a szárcsomók legyökerezők. A vese alakú levelek felemelkedőek, nyélen ülők. A levélnyél hossza a víz mélységétől függően akár a 40 cm-t is elérheti, míg a sűrű gyökérszövedék és a szár a vízben 50 cm mélyen is lehet. A levéllemez vese alakú, vékony, egy mély bazális ill. 2-6 kisebb bevágással, széle csipkés. A levél mérete erősen változó, 20-45 mm-től 100-150 mm-ig terjedhet. Apró, 3 mm krémszínű virágokat tartalmazó, ernyőben álló virágzatai a szárcsomókból erednek, mindig a levelek szintje alatt maradnak. Termése barna, 2x3 mm-es, alig bordás. Vegetatív úton, hajtásdarabokkal is terjed, magjait a víz és a madarak terjesztik.
Természetvédelmi, gazdasági és humán-egészségügyi hatásai
Megtelepedése esetén tömeges és gyors elszaporodásra képes, amit gyors vegetatív szaporodása tesz lehetővé. A sűrű növényi szövedék kis szigeteket képez. Ez sok esetben a hajózó csatornák, egyéb vízi utak elzárását, a zsilipek eltorlaszolását és az üledékképződés gyorsulását okozza. Ahol megtelepszik, a teljes vízfelszínt képes benőni, ami akadályozza a víz természetes gázcseréjét, és limitálja a vízbe jutó fény mennyiségét is. A vízi ökoszisztémákra gyakorolt hatások közül az őshonos fajok kiszorítása a legfontosabb. A turizmusban okozott károk jelentős része a vízi sportok (hajózás, úszás) akadályozásából származik.
Határozóbélyegek
A Hydrocotyle nemzetség fajaira a vese vagy pajzs alakú levél és kúszó, a csomókon legyökerező szár jellemző. A hévízi gázló igen hasonló a lápi gázlóhoz (Hydrocotyle vulgaris), a nemzetség hazánkban őshonos, jó természetességű lápréteken, láperdőkben élő fajához. A hévízi gázló levele vese vagy pajzs alakú, karéjai lekerekítettek, átmérőjük 40-100 mm, a levélnyél ízesülésénél mély, bazális bevágás található rajta. Szára 5-10 mm vastag. A lápi gázló levelei mindig pajzs alakúak, rajtuk bazális bevágás és karéjok nem találhatóak. A levelek mérete és a szár keresztmetszeti vastagsága jóval kisebb, a levél 20-30 mm, míg a szár 1 mm átmérőjű.
Irodalom
Lukács, B. A., Mesterházy, A., Vidéki, R. & Király, G. (2016): Alien aquatic vascular plants in Hungary (Pannonian ecoregion): Historical aspects, data set and trends. Plant Biosystems 150: 388-395.
EPPO (2010): Report of a Pest Risk Analysis for Hydrocotyle ranunculoides. EPPO Report Number 09-15161. https://gd.eppo.int/taxon/HYDRA/documents
CABI. Hydrocotyle ranunculoides (floating pennywort). Datasheet. http://www.cabi.org/isc/datasheet/28068#20097200735.
Fényképek: Vidéki Róbert. Grafika: Danyik Tibor
