header bg

Mosómedve

Nevezéktan

Procyon lotor (Lynnaeus,1758)

Animalia - Chordata - Mammalia - Carnivora - Procyonidae

Elterjedése, behurcolás módjai

Észak-Amerika területén őshonos faj, Kanada déli részétől egészen Mexikóig előfordul. Európába az 1920-as években vadászati célból, értékes prémje miatt telepítették be. Ázsiába és Európába is betelepítették; utóbbi kontinensen Ausztriában, Belgiumban, Bosznia-Hercegovinában, Csehországban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Lengyelországban, Luxemburgban, Magyarországon, Montenegróban, Németországban, Svájcban, Szerbiában és Szlovéniában él önfenntartó állománya. Magyarország területén az 1980-as évek óta van jelen; megjelenése részben a szomszédos országokból való terjedésének, részben a hazai állattartóktól való kiszabadulásának következménye. Az ország számos pontjáról ismertek szórványadatai; úgy tűnik, a faj fokozatosan terjeszkedik hazánk területén.


origin

Élőhelye

A facsoportokkal tarkított füves síkságtól a hegyvidékig, dús aljnövényzetű lomberdőkig és nádasokig mindenütt megtalálja élőhelyét; az öregebb, dús aljnövényzetű erdőket, vizes, mocsaras területeket kifejezetten kedveli. Településekre is behúzódik.


Életmódja, táplálkozása

Alapvetően éjszaka aktív. Főleg a talajszinten mozog, így táplálékának jelentős részét is itt szerzi; ugyanakkor a fára mászás sem jelent gondot számára. A nappalt általában összegömbölyödve tölti a fák biztonságot nyújtó lombkoronájában, vagy egy sziklahasadékban. Valódi téli álmot nem alszik, életfunkciói nem lassulnak le; az állat a saját zsírtartalékait használja fel. Hidegebb vidékeken hosszabb inaktív periódus figyelhető meg az egyedek életciklusán belül. A hímek poligámok, territóriumuk mérete akár 800-1500 ha is lehet. Bár alapvetően magányos állat, gyakran verődik kisebb csapatokba, különösen a jó meleg pihenőhelyeken. Noha a talajon rendszerint lassan döcög, meglepően gyors, akár 25 km/h-s sebességű futásra is képes. Jól úszik. Mindenevő; ha teheti, elsősorban a talajszinten útjába kerülő, illetve fészkelő gerinceseket, rovarokat, férgeket fogyasztja el. A vízből ügyesen fog ki rákokat, kagylókat, csigákat, halakat, de a döghúst sem veti meg. Városi környezetben a hulladékból is táplálkozik.

Párzási időszaka január-márciusig tart. A nőstény évente egyszer ellik. Odvas fába, sziklarepedésbe vagy más állat elhagyott kotorékába bújva, 60-70 napi vemhesség után hozza világra 1-6 kölykét. Az utódokat csak a nőstény neveli, s legalább a következő év tavaszáig, de akár ennek teléig is együtt maradhat velük. Ivarérettségüket többnyire egyéves korukra érik el.

Hatása az őshonos élővilágra, gazdasági és humán-egészségügyi hatásai

Mindenevő lévén jelentős negatív hatást gyakorol őshonos fajainkra; ezen túlmenően több betegség, például a veszettség terjesztésében is részt vesz (bár hazánkban - pusztán állományának egyedszámából kifolyólag is - ennek jelentősége elenyésző). Tojáspusztítása jelentős. Adott területen való megjelenése a földön fészkelő fajok kipusztulásához vezethet. Állománynövekedésével apróvad-gazdálkodási (károkozó) szerepe is növekszik. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy közegészségügyi gondot okozhat az emberi településeken (szeméttárolók fosztogatása és ennek higiéniai következménye).


Leírása, határozóbélyegei

Bundája és farka szürkésbarna-szürkéssárga, - háta gyakran feketés, hasi oldala fehéres. Jellegzetes a farok fekete-fehér gyűrűs csíkozása, illetve a szemek körüli fekete álarc. A feje hasonlít egy rókáéhoz (a homlokánál széles, hegyes orra felé elkeskenyedik). 40 foga van. Orra és fülei hegyesek, ötujjú mancsai rendkívül ügyesek, könnyen megfog velük bármit


look

Irodalom

Faragó S. (2007): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 496 p.

Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, 360 p.

https://circabc.europa.eu/sd/a/25a09f3c-27a8-40c2-b7f6-411433897284/Procyon%20lotor%20-%20GBNNRA.pdf

https://en.wikipedia.org/wiki/Raccoon

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mos%C3%B3medve


ladybug