Az úszó kagylótutaj a kontyvirágfélék családjába tartozik, eredetileg Dél-Amerikában élt, de jelenleg az összes trópusi – szubtrópusi területen előfordul. A víz tetején lebegő faj, melynek bojtos gyökérzete van a víz alatt 10 cm-re. Az 5-20 cm átmérőjű tőlevélrózsát alkotó levelei a víz felszínén úsznak, fésűkagylóra emlékeztető alakúak, bársonyosan szőrösek, szinte lepereg róluk a vízcsepp.

Főként vegetatívan szaporodik, a nagyobb egyedek oldalhajtást növesztenek, ezen fejlődnek ki az új növények. Rendkívül gyorsan képes a teljes vízfelületeket ellepni, a növény azonban hidegben elpusztul.

A növények átalakítják tömeges elszaporodásukkal a víztesteket, leárnyékolják a vizeket, oxigénben szegény környezetet hoznak létre, mely kedvezőtlen hatással van a vízi életközösségekre, azok pusztulását is okozhatják. Leginkább a halakra, vízi gerinctelenekre, őshonos hínárközösségekre van negatív hatással. Valószínűsíthető, hogy a legtöbb esetben dísznövénytermesztők helyezték a vízterekbe a túlszaporodott állományukat.

A 1990-es évek óta rendszeresen megjelenik változó mennyiségben a szarvasi Kákafoki-holtágon, 1999-ben több km hosszan szőnyegként torlódott össze. 2009-ben Biharugrán egy halastó tápcsatornájában került elő néhány tő.

A Dél-Tiszántúlon a legnagyobb inváziójára 2013-ban lettek figyelmesek a Békéscsaba területén átfolyó Élővíz–csatornában. Az eltávolítására az önkénteseket is bevontak a helyiek, rendkívül nagy növénytömeget sikerült kiszedni a vízből. Azóta is előfordul kisebb-nagyobb mennyiségben minden évben.

2020-ban a Hortobágy–Berettyón Túrkeve határában került elő a víz tetején sodródva hat ponton 500 tő, melyet a KMNPI munkatársai eltávolítottak a vízből. A Hármas-Körösben Szarvas, Mezőtúr, Békésszentandrás határában került elő több ponton néhány töves állománya 2020-ban és 2024-ben, melyet szintén megsemmisítettek. A Fehér-Körösön Gyula határában összesen kb. 3000 tő került elő 2024-ben, a parti zónában, a duzzasztó feletti lassúbb folyású folyószakaszon.

Mit tehetünk ellene? Ha otthon rendelkezünk ilyen növénnyel semmiképpen se tegyük természetes vizekbe. Amennyiben észleljük előfordulását természetes vizekben, csatornákban, próbáljuk a vízből eltávolítani, mert egy növényből több száz példány is keletkezhet rövid időn belül, ezáltal veszélyeztetve a természetes életközösségeket.

Az Európai Unió jelenleg 114 fajból álló, az unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós listájára 2022-ben került fel a faj, a végrehajtási utasításokat ennél a fajnál 2024. augusztusától lehet alkalmazni. Ezeknek a fajoknak a visszaszorítására, terjedésük megakadályozására a tagállamoknak szigorú intézkedéseket szükséges alkalmazni, többek között a faj forgalomba hozását és a természetbe történő kibocsátását is tiltja a rendelkezés.

Fotó: A Hármas-Körösből eltávolított úszó kagylótutaj