A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) hazánkba a XIX. században került be, mint a városi körülményeket jól tűrő sorfa. Az elmúlt évtizedekben azonban intenzíven terjed, elsősorban az utak mentén és más ruderális területeken, de megjelent gyepekben és erdőállományokban is. Főként új telepítésekben, illetve bármilyen okból felnyíló állományokban találkozhatunk vele, ahol kiszorítja az őshonos fafajokat.

Az invazív gyomfaként számon tartott bálványfával szemben nem rendelkezünk hatékony védekezési eljárással. Erős sarjképző hajlama miatt a mechanikai védekezés kevéssé hatékony, míg a kémiai védekezési eljárások csak korlátozottan használhatók elegyes faállományokban, illetve természetvédelmi területeken. Biológiai védekezési eljárás kidolgozásához alkalmas kórokozót hosszú ideig nem ismertünk, ám az elmúlt másfél évtizedben Észak-Amerikában és Európában is megjelentek a bálványfát hatékonyan fertőző Verticillium gombatörzsek. Magyarországon 2016-tól kezdődően találtunk hervadásos, ágelhalásos tüneteket mutató bálványfa egyedeket, amelyekből valamennyi esetben a Verticillium dahliae kórokozót lehetett izolálni.

A megfigyelés reményt ad arra, hogy a mesterségesen felszaporított kórokozó felhasználásával hatékony biológiai védekezési eljárást lehet kifejleszteni. A Verticillium gombák ugyanis képesek a gyökér-, illetve sarjkapcsolatokon keresztül átadódni, így nem szükséges egy-egy sarjtelepben álló valamennyi fát egyedileg kezelni, azaz a védekezés sokkal munkaerő-takarékosabban oldható meg. Ahhoz azonban, hogy a gyakorlatban is alkalmazható készítmény rendelkezésünkre álljon, számos vizsgálatra van szükség. A kórokozó hatékonyságának a meghatározása mellett a legfontosabb feladat a nem-célzott hatás tisztázása, azaz annak megállapítása, hogy a bálványfából izolált kórokozó képes-e más lombos fafajokat – kiemelten a természetvédelmi, vagy gazdasági szempontból értékes fajokat – fertőzni. A biológiai védekezési módszertől természetesen nem várható el, hogy a bálványfa állományokat teljesen elpusztítsa. A reális cél az lehet, hogy a sarjtelepekben álló fák növekedési erélyét mérsékelje, és a sarjtelepek terjedését korlátozza.

A hazai természetvédelmi munka sikere lehetne, ha Magyarország területéről begyűjtött kórokozó felhasználásával sikerülne hatékony készítményt kifejleszteni és ehhez nem lenne szükség máshonnan származó kórokozót felhasználni – esetleg további, előre nem megjósolható természetvédelmi problémát előidézve.

Tóth Tímea (Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság)