Bambusz, császárfa és a többiek… Ültessünk inkább őshonos fajokat!

Kategória: Ismeretterjesztés

Szerző: Madarász Enikő

A ház körüli kertekben, városi parkokban mindig népszerűek voltak az idegen tájakról származó, gyakran nemesített növények, azonban számos idegenhonos inváziós faj kezdte hasonló körülmények között „pályafutását”.

Ezek közös jellemzője, hogy nagy térhódító és erős elnyomóképességgel rendelkeznek. Gyors szaporodásuknak, könnyű sarjadásuknak, és természetes ellenségeik hiányának köszönhetően rövid idő alatt nagy területeken képesek megtelepedni, miközben kiszorítják az ott élő őshonos fajainkat, átalakítva ezzel az élőhelyeket és csökkentve a biológiai sokféleséget.

Néhány példa: aki már megvetette a lábát, és aki még csak a küszöbön van…

Keserűfű fajok (Fallopia sp.)

Az Európában inváziósan terjedő keserűfüveket tulajdonképpen három faj képviseli. Ezek a japán keserűfű (Fallopia japonica), az óriás keserűfű (Fallopia sachaliensis), és a hibrid óriáskeserűfű (Fallopia x bohemica). A japán keserűfű elsősorban Kelet-Ázsiában honos, Európába az 1800-as évek elején hozták be. Először egy holland botanikus kertbe ültették, majd hamar népszerűvé vált impozáns termete, virágai miatt és dísznövényként is elterjedt. Hasonló utat járt be az óriás keserűfű is. Az 1860-as években ültették először a londoni királyi botanikus kertbe, majd innen terjedt tovább. A hibrid keserűfű az első két faj kereszteződéséből Európában jött létre, az 1980-as években írták le Csehországból, majd számos európai országban kimutatták megjelenését, terjedését.

Mára Magyarországon is rendkívül elterjedté vált. Csatornák, patakok, utak mentén, bolygatott területeken képes rövid idő alatt minden más növényt elnyomni, visszaszorítása pedig nehéz és költséges, sokszor nem is jár igazán sikerrel. Természetvédelmi, és gazdasági károkozása ellenére még mindig sokan népszerű növényként tartják számon, a közösségi oldalakon gyakori, hogy a felhasználók ajánlják ültetését, valamint csereberélik rizómáit.

(A keserűfű fajokról, az általuk okozott problémákról bővebb információ: http://www.invaziosfajok.hu/hu/invazios-fajok/96)

A keserűfű fajok talán a legismertebb idegenhonos inváziós fajok közé tartoznak. Már régóta jelen vannak, inváziós fajjá válásuk mondhatni teljesen „kibontakozott”. A következőekben olyan fajokról lesz szó, melyek még csak a folyamat elején járnak, de a jövőben könnyen válhatnak hasonlóan problémás növényekké.

Bambusz fajok

A pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozó bambusz fajok, egy igen nagy csoportot képviselnek. Jelenleg nagyságrendileg 1000 fajuk ismert, és ezeken belül is számos változat létezik. Őshonos elterjedési területük elsősorban Észak- és Délkelet- Ázsiában, valamint Dél-Amerikában van, de széleskörű felhasználási lehetőségeik miatt mára szinte minden kontinensen megtalálhatók. A bambuszok többsége a 3 és 10 méter közötti mérettartományban helyezkedik el, de vannak köztük csupán a 10-15 centimétert elérő és a 20 métert megközelítő méretű fajok is. Számos fajuk kapható a kereskedelemben, ezek között azonban sok agresszíven képes terjedni, és nem csak természetvédelmi szempontból okoz gondot, hanem gazdasági károkozása is jelentős lehet. Könnyen tönkretehetik a kerti építményeket, burkolatokat, visszaszorításuk pedig szinte lehetetlen, mivel gyöktörzsükkel a talajfelszín alatt gyorsan és könnyen terjednek. Az utóbbi időben egyre többször látni kivadult állományait. Ezen tulajdonságaik miatt néhány fajuk hazánkban már felkerült az úgynevezett Fekete Listára, mely Magyarország inváziós fa- és cserjefajait, valamit a Szürke Listára, mely a potenciálisan inváziós fajokat tartalmazza.

A listák elérhetők ezen a linken.

Illatos császárfa (Paulownia tomentosa)

A császárfa eredetileg Közép- és Nyugat-Kínából származik, Európában parkokba, kertekbe ültették az 1830-as években. Dekoratív megjelenése és jó tűrőképessége miatt Magyarországon is kedvelt volt, de mára kivadult egyedeivel is egyre gyakrabban lehet találkozni. Ausztráliában, Óceániában és az Egyesült Államok keleti részén már komoly problémaként van jelen, mint inváziós faj.

(Az illatos császárfáról az alábbi linken érhető el több információ: http://www.invaziosfajok.hu/hu/invazios-fajok/76 )

Hibridjeit hazánkban széles körben reklámozzák, valamint ültetik, de ezek ökológiai hatásairól kevés információ áll rendelkezésünkre. Népszerűségük elsősorban jó marketingjüknek köszönhető, gyors növekedésük, és állítólagos jó faanyaguk miatt egyre több helyen találkozhatunk ültetvényeikkel is. Intő jel azonban, hogy erdőterületre nem telepíthetőek állományai, elsősorban az agrár-erdészetben van szerepe, ahol a mezőgazdasági területekre ültetik. Fontos megjegyezni, hogy a kereskedelemben kaphatók olyan triploid változatok, melyek nem képesek ivaros szaporodásra, csupán sarjhajtással tudnak terjeszkedni. Sokan ezzel érvelnek a császárfa veszélytelensége mellett, azonban nem garancia, hogy a vásárolt egyedek valóban ebbe a kategóriába tartoznak, emellett ismertek olyan növényfajok is, ahol a triploid egyedek is képesek magot hozni.

Összességében elmondhatjuk, hogy a behozott/behurcolt fajok, melyek kezdetben ártalmatlannak tűnnek, idővel komoly természetvédelmi, gazdasági, olykor egészségügyi károkat is okozhatnak, tehát telepítésük rendkívüli megfontolást igényel. Célszerű azonban helyettük őshonos fajainkat előnyben részesíteni, melyek között szép számmal akadnak ugyanannyira hasznos, dekoratív növények. Az alábbiakban található listából például bátran válogathatunk.

Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája

Őshonos fafajok

Acer campestre - mezei juhar

Acer platanoides - korai juhar

Acer pseudoplatanus - hegyi juhar

Acer tataricu - tatár juhar

Betula pendula - közönséges nyír

Carpinus betulus - közönséges gyertyán

Fraxinus angustifolia subsp. pannonica - magyar kőris

Fraxinus excelsior - magas kőris

Fraxinus ornus - virágos kőris

Malus sylvestris - vadalma

Populus nigra - fekete nyár

Populus termula - rezgő nyár

Prunus avium - madárcseresznye

Prunus padus - zselnicemeggy

Pyrus pyraster - vadkörte

Quercus cerris - csertölgy

Quercus petraea - kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens - molyhos tölgy

Quercus robur - kocsányos tölgy

Salix alba - fehér fűz

Tilia cordata - kislevelű hárs

Tilia platyphyllos - nagylevelű hárs

Ulmus glabra - hegyi szil

Ulmus laevis - vénicszil

Ulmus minor - mezei szil

Staphylea pinnata - mogyorós hólyagfa


Őshonos cserjefajok

Berberis vulgaris - közönséges borbolya

Cerasus fruticosa - csepleszmeggy

Cornus mas - húsos som

Cornus sanguinea - veresgyűrű som

Coryllus avellana - közönséges mogyoró

Cotinus coggygria - cserszömörce

Cotoneaster niger - fekete madárbirs

Crataegus laevigata - kétbibés galagonya

Crataegus monogyna - egybibés galagonya

Euonymus europeus - csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus - bibircses kecskerágó

Hedera helix - közönséges borostyán

Ligustrum vulgare - közönséges fagyal

Lonicera xy losteum - ükörke lonc

Prunus spinosa - kökény

Rosa canina - gyepűrózsa

Rosa pimpinellifolia - jajrózsa

Rubus caesius - hamvas szeder

Salix cinerea - rekettyefűz

Viburnum lantana - ostorménfa

Viburnum opulus - kányabangita

Vinca minor - kis télizöld meténg


Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok

Acer ginnala - tűzvörös juhar

Aesculus carnea - vadgesztenye

Aesculus hippocastanum - vadgesztenye

Catalpa bignonioides - szivarfa

Colutea arborescens - sárga borsófa

Corylus colurna - törökmogyoró

Ginkgo biloba - páfrányfenyő

Laburnum anagyroides - közönséges aranyeső

Liriodendron tulipifera - tulipánfa

Malus baccata - díszalma

Platanus × acerifolia - közönséges platán

Prunus × cistena - vérszilva

Salix caprea - kecskefűz

Sophora japonica - japánakác

Sorbus rotundifolia - kereklevelű berkenye

Tilia tomentosa - ezüsthárs

Prunus fruticosa - csepleszmeggy

Prunus serrulata - díszcseresznye



Címkék:

ladybug