Bambusz, császárfa és a többiek… Ültessünk inkább őshonos fajokat!
Kategória: Ismeretterjesztés
A ház körüli kertekben, városi parkokban mindig népszerűek voltak az idegen tájakról származó, gyakran nemesített növények, azonban számos idegenhonos inváziós faj kezdte hasonló körülmények között „pályafutását”.
Ezek közös jellemzője, hogy nagy térhódító és erős elnyomóképességgel rendelkeznek. Gyors szaporodásuknak, könnyű sarjadásuknak, és természetes ellenségeik hiányának köszönhetően rövid idő alatt nagy területeken képesek megtelepedni, miközben kiszorítják az ott élő őshonos fajainkat, átalakítva ezzel az élőhelyeket és csökkentve a biológiai sokféleséget.
Néhány példa: aki már megvetette a lábát, és aki még csak a küszöbön van…
Keserűfű fajok (Fallopia sp.)
Az Európában inváziósan terjedő keserűfüveket tulajdonképpen három faj képviseli. Ezek a japán keserűfű (Fallopia japonica), az óriás keserűfű (Fallopia sachaliensis), és a hibrid óriáskeserűfű (Fallopia x bohemica). A japán keserűfű elsősorban Kelet-Ázsiában honos, Európába az 1800-as évek elején hozták be. Először egy holland botanikus kertbe ültették, majd hamar népszerűvé vált impozáns termete, virágai miatt és dísznövényként is elterjedt. Hasonló utat járt be az óriás keserűfű is. Az 1860-as években ültették először a londoni királyi botanikus kertbe, majd innen terjedt tovább. A hibrid keserűfű az első két faj kereszteződéséből Európában jött létre, az 1980-as években írták le Csehországból, majd számos európai országban kimutatták megjelenését, terjedését.
Mára Magyarországon is rendkívül elterjedté vált. Csatornák, patakok, utak mentén, bolygatott területeken képes rövid idő alatt minden más növényt elnyomni, visszaszorítása pedig nehéz és költséges, sokszor nem is jár igazán sikerrel. Természetvédelmi, és gazdasági károkozása ellenére még mindig sokan népszerű növényként tartják számon, a közösségi oldalakon gyakori, hogy a felhasználók ajánlják ültetését, valamint csereberélik rizómáit.
(A keserűfű fajokról, az általuk okozott problémákról bővebb információ: http://www.invaziosfajok.hu/hu/invazios-fajok/96)
A keserűfű fajok talán a legismertebb idegenhonos inváziós fajok közé tartoznak. Már régóta jelen vannak, inváziós fajjá válásuk mondhatni teljesen „kibontakozott”. A következőekben olyan fajokról lesz szó, melyek még csak a folyamat elején járnak, de a jövőben könnyen válhatnak hasonlóan problémás növényekké.
Bambusz fajok
A pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozó bambusz fajok, egy igen nagy csoportot képviselnek. Jelenleg nagyságrendileg 1000 fajuk ismert, és ezeken belül is számos változat létezik. Őshonos elterjedési területük elsősorban Észak- és Délkelet- Ázsiában, valamint Dél-Amerikában van, de széleskörű felhasználási lehetőségeik miatt mára szinte minden kontinensen megtalálhatók. A bambuszok többsége a 3 és 10 méter közötti mérettartományban helyezkedik el, de vannak köztük csupán a 10-15 centimétert elérő és a 20 métert megközelítő méretű fajok is. Számos fajuk kapható a kereskedelemben, ezek között azonban sok agresszíven képes terjedni, és nem csak természetvédelmi szempontból okoz gondot, hanem gazdasági károkozása is jelentős lehet. Könnyen tönkretehetik a kerti építményeket, burkolatokat, visszaszorításuk pedig szinte lehetetlen, mivel gyöktörzsükkel a talajfelszín alatt gyorsan és könnyen terjednek. Az utóbbi időben egyre többször látni kivadult állományait. Ezen tulajdonságaik miatt néhány fajuk hazánkban már felkerült az úgynevezett Fekete Listára, mely Magyarország inváziós fa- és cserjefajait, valamit a Szürke Listára, mely a potenciálisan inváziós fajokat tartalmazza.
A listák elérhetők ezen a linken.
Illatos császárfa (Paulownia tomentosa)
A császárfa eredetileg Közép- és Nyugat-Kínából származik, Európában parkokba, kertekbe ültették az 1830-as években. Dekoratív megjelenése és jó tűrőképessége miatt Magyarországon is kedvelt volt, de mára kivadult egyedeivel is egyre gyakrabban lehet találkozni. Ausztráliában, Óceániában és az Egyesült Államok keleti részén már komoly problémaként van jelen, mint inváziós faj.
(Az illatos császárfáról az alábbi linken érhető el több információ: http://www.invaziosfajok.hu/hu/invazios-fajok/76 )
Hibridjeit hazánkban széles körben reklámozzák, valamint ültetik, de ezek ökológiai hatásairól kevés információ áll rendelkezésünkre. Népszerűségük elsősorban jó marketingjüknek köszönhető, gyors növekedésük, és állítólagos jó faanyaguk miatt egyre több helyen találkozhatunk ültetvényeikkel is. Intő jel azonban, hogy erdőterületre nem telepíthetőek állományai, elsősorban az agrár-erdészetben van szerepe, ahol a mezőgazdasági területekre ültetik. Fontos megjegyezni, hogy a kereskedelemben kaphatók olyan triploid változatok, melyek nem képesek ivaros szaporodásra, csupán sarjhajtással tudnak terjeszkedni. Sokan ezzel érvelnek a császárfa veszélytelensége mellett, azonban nem garancia, hogy a vásárolt egyedek valóban ebbe a kategóriába tartoznak, emellett ismertek olyan növényfajok is, ahol a triploid egyedek is képesek magot hozni.
Összességében elmondhatjuk, hogy a behozott/behurcolt fajok, melyek kezdetben ártalmatlannak tűnnek, idővel komoly természetvédelmi, gazdasági, olykor egészségügyi károkat is okozhatnak, tehát telepítésük rendkívüli megfontolást igényel. Célszerű azonban helyettük őshonos fajainkat előnyben részesíteni, melyek között szép számmal akadnak ugyanannyira hasznos, dekoratív növények. Az alábbiakban található listából például bátran válogathatunk.
Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája
Őshonos fafajok
Acer campestre - mezei juhar
Acer platanoides - korai juhar
Acer pseudoplatanus - hegyi juhar
Acer tataricu - tatár juhar
Betula pendula - közönséges nyír
Carpinus betulus - közönséges gyertyán
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica - magyar kőris
Fraxinus excelsior - magas kőris
Fraxinus ornus - virágos kőris
Malus sylvestris - vadalma
Populus nigra - fekete nyár
Populus termula - rezgő nyár
Prunus avium - madárcseresznye
Prunus padus - zselnicemeggy
Pyrus pyraster - vadkörte
Quercus cerris - csertölgy
Quercus petraea - kocsánytalan tölgy
Quercus pubescens - molyhos tölgy
Quercus robur - kocsányos tölgy
Salix alba - fehér fűz
Tilia cordata - kislevelű hárs
Tilia platyphyllos - nagylevelű hárs
Ulmus glabra - hegyi szil
Ulmus laevis - vénicszil
Ulmus minor - mezei szil
Staphylea pinnata - mogyorós hólyagfa
Őshonos cserjefajok
Berberis vulgaris - közönséges borbolya
Cerasus fruticosa - csepleszmeggy
Cornus mas - húsos som
Cornus sanguinea - veresgyűrű som
Coryllus avellana - közönséges mogyoró
Cotinus coggygria - cserszömörce
Cotoneaster niger - fekete madárbirs
Crataegus laevigata - kétbibés galagonya
Crataegus monogyna - egybibés galagonya
Euonymus europeus - csíkos kecskerágó
Euonymus verrucosus - bibircses kecskerágó
Hedera helix - közönséges borostyán
Ligustrum vulgare - közönséges fagyal
Lonicera xy losteum - ükörke lonc
Prunus spinosa - kökény
Rosa canina - gyepűrózsa
Rosa pimpinellifolia - jajrózsa
Rubus caesius - hamvas szeder
Salix cinerea - rekettyefűz
Viburnum lantana - ostorménfa
Viburnum opulus - kányabangita
Vinca minor - kis télizöld meténg
Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok
Acer ginnala - tűzvörös juhar
Aesculus carnea - vadgesztenye
Aesculus hippocastanum - vadgesztenye
Catalpa bignonioides - szivarfa
Colutea arborescens - sárga borsófa
Corylus colurna - törökmogyoró
Ginkgo biloba - páfrányfenyő
Laburnum anagyroides - közönséges aranyeső
Liriodendron tulipifera - tulipánfa
Malus baccata - díszalma
Platanus × acerifolia - közönséges platán
Prunus × cistena - vérszilva
Salix caprea - kecskefűz
Sophora japonica - japánakác
Sorbus rotundifolia - kereklevelű berkenye
Tilia tomentosa - ezüsthárs
Prunus fruticosa - csepleszmeggy
Prunus serrulata - díszcseresznye