Közönséges vízijácint (Eichhornia crassipes) kezelési lehetőségei

Elterjedés

Amazónia és Brazília vidékéről származó inváziós faj. Hazánkban néhány helyről ismert előfordulása, de a jelenleg ismert egyik legveszélyesebb inváziós vízinövény. Megtelepedése után az erre alkalmas élőhelyeken gyorsan tömeges fajjá válik, monodomináns foltokat képez, az érintett víztestet teljesen leárnyékolja. Az őshonos hínárfajokat teljesen kiszorítja az élőhelyekről, de a fény elvonásával a vízben élő állatfajokra is káros hatást fejt ki. Magjai akár 20 évig is életképesek. Erősen fagyérzékeny, állandósult hazai előfordulásai termálvizek erősen módosított kifolyóiból ismertek. Időszakos vizekben csak a folyamatosan nedves mederaljzat mellett képes rövidebb ideig életben maradni.

Vonatkozó jogszabályok

• 1143/2014/EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

Kezelési lehetőségek

1. Mechanikai védekezés

Mechanikai módszerrel eltávolítható, bár nagyon jelentős biomasszát képvisel, melynek későbbi kezeléséről gondoskodni kell.

a) kézi eltávolítás (kihúzás, kitépés)

Lehetséges módszer a kézi eltávolítás (szárazruhában vagy búvármerüléssel) kis állományok esetében, valamint abban az esetben, ha védendő értékek közelében szükséges elvégezni a visszaszorítást, azonban ez a módszer rendkívül idő és munkaigényes.

b) gépi eltávolítás (kihúzás, kitépés, levágás-összegyűjtés)

- biomassza eltávolítás:

  • lánctalpas kotrógép (átalakított, villás kanállal)
  • úszó nád és hínárvágó (vágó-gyűjtő, markoló vagy gyűjtő villa adapterrel)

A gépi eltávolítás során – figyelembe véve a faj terjedési stratégiáit – törekedni kell az elsodródott növényi részek összegyűjtésére (akár merülőköpennyel ellátott gát/ hálós kerítés kihelyezése), kiemelésére. A növényi anyag eltávolítása speciális adapterekkel történhet, annak érdekében, hogy minimális víz és iszap kitermeléssel távolítsák el a növényeket, valamint kerülve a jelentősebb bolygatást.

c) meder kiszárítása

Kisebb állományok esetében esetleg lehetséges módszer, de az őshonos fajokra és a vízi ökoszisztémára egyaránt negatív hatással van.

2. Kémiai védekezés

A kémiai védekezés a vízi környezet miatt különösen problémás. Magyarországon nincs forgalomban olyan növényvédőszer, amely vizes élőhelyek környezetében alkalmazható lenne inváziós fajok visszaszorítása érdekében.

Letölthető anyagok, bővebben a módszerekről

Csiszár Á. (szerk.) (2012): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó. Sopron

Csiszár Á., Korda M. (2015): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Budapest.

Nagy G. G. et al. (2020): Az európai uniós jegyzéken szereplő idegenhonos inváziós fajok terjedési útvonalainak magyarországi átfogó elemzése és értékelése, valamint a terjedési útvonalak cselekvési tervei. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztály



ladybug