Elterjedés
Észak-Amerika délkeleti részén és Közép-Amerikában, de valószínűleg Dél-Amerikában is őshonos faj akváriumi dísznövényként került őshazáján kívülre. Magyarországi első előfordulásának adata 2006-ból, Tapolca mellől, a Tapolca-patakból származik. Azóta a tatai Fényes-fürdő kifolyójából, a Hévízi-tóból került még elő. Évelő, 5–40 cm magas a vízben lebegő vagy legyökerező vízinövény, amely a teljes vízfelszínt képes benőni, akadályozva a víz természetes gázcseréjét, limitálva a vízbe jutó fény mennyiségét,- és csökkentve a vízsebességet. A nagy tömegű hínárborítás hatására csökken a hínárközösség és a vízi gerinctelenek diverzitása.
Vonatkozó jogszabályok
• 1143/2014/EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
Kezelési lehetőségek
Az inváziós vízi növények többségére jellemző, hogy vegetatívan is képesek szaporodni. Rendkívül sikeresen terjednek letört hajtásdarabjaikkal, amelyek a hullámzás és egyéb tényezők révén messzire eljuthatnak. Ezek ismeretében a mechanikai beavatkozások nem tekinthetőek hatékony kezelésnek, nagy állományok esetén állományszabályozásra/ visszaszorításra lehet törekedni, a kisebb állományok esetén lehet reális cél az állomány teljes eltávolítása.
A hévízi gázló első hazai előfordulásának adata 2006-ból, Tapolca mellől, a Tapolca-patakból származik. Az összefüggő zöldtömeg jelentősen rontotta a patak lefolyási viszonyait és fokozta az árvízveszélyt, ezért 2007 év végén az érintett szakasz kotrására került. A kotrás ellenére a faj nem tűnt el, csak helyenként megritkult. Azóta az évenként végzett hínárirtási munkálatok miatt jelentős mértékben csökkent az állomány.
1. Mechanikai védekezés
a) kézi eltávolítás (kihúzás, kitépés)
Lehetséges módszer a kézi eltávolítás (szárazruhában vagy búvármerüléssel) kis állományok esetében, valamint abban az esetben, ha védendő értékek közelében szükséges elvégezni a visszaszorítást, azonban ez a módszer rendkívül idő és munkaigényes.
b) gépi eltávolítás (kihúzás, kitépés, levágás-összegyűjtés)
- biomassza eltávolítás:
- lánctalpas kotrógép (átalakított, villás kanállal)
- úszó nád és hínárvágó (vágó-gyűjtő, markoló vagy gyűjtő villa adapterrel)
A gépi eltávolítás során – figyelembe véve a faj terjedési stratégiáit – törekedni kell az elsodródott növényi részek összegyűjtésére (akár merülőköpennyel ellátott gát/ hálós kerítés kihelyezése), kiemelésére. A növényi anyag eltávolítása speciális adapterekkel történhet, annak érdekében, hogy minimális víz és iszap kitermeléssel távolítsák el a növényeket, valamint kerülve a jelentősebb bolygatást.
- mederkotrás (gyökérzónás kotrás)
Gyökérzónás kotrás során 15-20 cm iszapréteget, valamint a víztestben lévő és a partmenti növényzetet lehet eltávolítani, amennyiben a mederben egyöntetűen inváziós fajok dominálnak. Ezt követően a kiszárított növényanyag elszállításáról gondoskodni kell.
2. Kémiai védekezés
A kémiai védekezés a vízi környezet miatt különösen problémás. Magyarországon nincs forgalomban olyan szer, amely vizes élőhelyek környezetében alkalmazható lenne.
Kísérleti jelleggel alkalmazták a háztartási ecetet (ecetsavas permetezést) az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai a faj visszaszorítása érdekében a Dunaalmás gyógyvizes tó helyreállítása során. (Az EU-ban „egyszerű anyagnak” minősül - 2015/1108/EU rendelet). Nincs veszélyes bomlásterméke. A kijuttatása egyszerű, olcsó és könnyen beszerezhető. Azt állapították meg, hogy kisebb foltok megelőző kezelésére, valamint nagyobb területen a mechanikai gyérítést megelőzően a könnyen letöredező hajtásvégek tönkretételére (rövid távon) megoldást jelenthet.
3. Biológiai védekezés
A növényt fogyasztó gerinctelen herbivorokról keveset tudunk, de kutatások folytak két kártevő hatékonyságát illetően.
Letölthető anyagok, bővebben a módszerekről
Keserü Balázs (2022): Az ecetsavas permetezés alkalmazásának lehetősége a nagyvirágú tóalma és a hévízi gázló állományainak visszaszorításában – ÉDVIZIG (előadás)
RAPID (2018): GOOD PRACTICE MANAGEMENT GUIDE FOR Floating Pennywort (Hydrocotyle ranunculoides)
