Elterjedése
A nagyvirágú tóalmához hasonlóan szuptrópusi faj, amely eredetileg Dél- és Közép-Amerikában, illetve az USA déli és délkeleti államaiban fordul elő. Európa számos országába dísznövényként hurcolták be, itt veszélyes inváziós fajjá vált, Franciaországban még a korábban nagyobb állományokat alkotó nagyvirágú tóalmát is kiszorította. A faj a meleg, álló vagy lassan áramló vizeket kedveli. Magyarországon Miskolctapolcán az 1940-es években jelent meg először, majd Visontán és Tata környékén mutatták ki néhány helyszínen a 2000-es évektől kezdődően. Állományai jelen vannak az egri termálfürdő környezetében, illetve Budapesten is jelen van néhány kisebb medencében. Korábban jelen volt Gárdonyban, a Bikavölgyi-patakban is, innen azonban a nagyvirágú tóalma kiszorította.
A faj ökológiai igényei, szaporodása – és ennek megfelelően a terjeszkedése miatt jelentkező ökológiai és gazdasági károk – a nagyvirágú tóalmával gyakorlatilag megegyezőek. Megjelenését tekintve a két faj hasonló, a sárga tóalma virágai azonban jóval kisebbek, általában az 1 cm-t nem haladják meg, illetve a hajtások és levelek szőrei valamivel rövidebbek.
Vonatkozó jogszabályok
1143/2014/EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
Kezelési lehetőségek
1. Fenntartó kezelések
A faj nagy kiterjedésű, sűrű állományaiban, ahol az egyedek kézzel vagy géppel már nem távolíthatók el maradéktalanuk, illetve a meder takarása vagy kiszárítása sem kivitelezhető, évről-évre végzett mechanikus visszaszorítás (kaszálás, zöld növényi részek kiemelése a víztestből) a faj továbbterjedését lassítja, szerencsés esetben gátolja. A kezelés révén a gazdasági károk is mérsékelhetők.
2. Mechanikus eltávolítás és fóliatakarás
A faj jól lehatárolható, kisebb előfordulásaiban a gyökérzónás képi kotrás, illetve az egyedek kézi eltávolítása (kihúzása) után létesített és legalább 2 éven át fenntartott fóliatakarás segítségével a nagyvirágú tóalma akár teljes kiirtása is lehetséges.
3. Meder kiszárítása
Azokban az esetekben, ahol lehetőség van a meder teljes, hosszabb időn át fenntartható kiszárítására (pl. a befolyó víz elvezetésével zárt csőrendszerben), szükség szerint a 2. pontban leírt fóliatakarással együtt a faj irtása lehetséges. A kezelést, különösen ha a takarás nem kivitelezhető, célszerű nagyobb fagyok alatt végezni, illetve érdemes a víz leeresztését követően a hajtásokat eltávolítani a mederből.
Letölthető anyagok, bővebben a módszerekről:
