Szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis) kezelési lehetőségei

Elterjedés

A faj eredeti elterjedési területe Közép- és Észak-Amerika: a Mississippi vízrendszere Indiana és Illinois államok középső részétől, a Mexikói-öböl környéke, illetve Mexikó keleti partvidéke. Szúnyogirtás céljából (a maláriaszúnyog elleni védekezésként) elsőként a Panama-csatorna építésekor alkalmazták, a sikeren felbuzdulva azonban az 1920-as évektől számos országba telepítették. Európába először 1921-ben hozták be Spanyolországba, majd Olaszországba a Nemzetközi Vöröskereszt megbízásából. Napjainkra a világ szinte minden táján előfordul, egyike a legszélesebb elterjedésű invazív fajoknak. Hazánkban a Kis-Balaton egyes részeiről, a Tapolcai-tavasbarlangból, a Hévizi-tóból, a Városligeti-tóból és a miskolctapolcai csónakázó tóból ismertek észlelési adatai, de Budapest környéki tavakból és a Zagyva alsó, torkolati szakaszáról is kerültek már elő szúnyogirtó fogasponty példányok.

Vonatkozó jogszabályok

• 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

• 3/2001. (II. 23.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól

• 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről

• 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról

Kezelési intézkedések

1. Őshonos ragadozók: Mivel kis termetű hal, így okszerű őshonos ragadozóhal telepítéssel (pl. sügér, süllő, csuka) kordában tartható, jobb esetben pedig hosszú távon talán fel is számolható a faj állománya.

2. Szelektív halászat, horgászat: Kis kiterjedésű, zárt élőhelyek esetében a szelektív halászat (pl. elektromos halászgép) alkalmazása szintén megoldást jelenthet, ennek hatékonysága azonban az élőhely kiterjedésével fordítottan arányos.

3. Bekerülésének, elterjedésének megakadályozása: Mint minden inváziós faj esetében, e fajjal szemben is a leghatékonyabb fellépés a bekerülésének megakadályozása, vagy az állományának korai felszámolása.

4. Korai észlelés: A keleti fogasponty terjedése ellen leghatékonyabban egy új élőhelyen való megjelenésekor lehet védekezni, mikor a populáció még kicsi. Ehhez a potenciális élőhelyek folyamatos monitorozása szükséges.

Ha a külföldi tapasztalatokat nézzük, nem tudunk sok sikeres kísérletről beszámolni. Az ausztráliai Queensland állam kormánya a szúnyogirtó fogaspontyok elleni védekezés egyetlen, a lakosság számára is elérhető és valamelyest hatékony formájának a szabadidős horgászatot tartja, azonban ezt is csak zárt, kis vízterekben és csak kellően hosszú időn át, lelkiismeretesen végezve. Minden ismert védekezési módszer az állománynak csak legfeljebb kisebb-nagyobb részét képes eltávolítani egy adott élőhelyről, a faj pedig rendkívül magas reprodukciós rátával bír, így a megmaradt állomány nagyon gyorsan képes regenerálódni. Ausztrál tudósok a populáción belüli ivararány befolyásolásával próbálták vizsgálni a fogaspontyok állományának alakulását és arra a következtetésre jutottak, hogy a hímek egymás közötti agressziójával és a hímeknek a nőstényeket zaklató viselkedésével szemben a nőstények egyedsűrűsége határozza meg a populáció dinamikáját. Ez alapján a nőstények denzitását célzó (pl. azok mortalitását növelő) beavatkozások lehetnek a leghatékonyabbak, ilyen módszerek kidolgozása azonban még várat magára. Spanyol kutatók a környezeti hatások vizsgálatával arra világítottak rá, hogy a fogaspontyok rendkívül magas tűrőképessége miatt az élőhelyek rossz minősége, a környezeti tényezők kedvezőtlensége önmagában nem elegendő a faj(ok) állományának visszaszorításához. A legjobb megoldás a faj(ok) új élőhelyen való megjelenésének megelőzése, vagy, ha már megtelepedett a faj egy adott víztérben, akkor az onnan való direkt eltávolítására való folyamatos törekvés.

Módszerek az elpusztításra/eltávolításra a megfogást követően: eutanázia injekcióval, fogságban tartás.

Letölthető anyagok, bővebben a módszerekről:

https://www.fishbase.se/summary/Gambusia-affinis.html

https://nas.er.usgs.gov/queries/factsheet.aspx?SpeciesID=846

https://vector.sccgov.org/programs-and-services/mosquitofish

https://www.business.qld.gov.au/industries/farms-fishing-forestry/agriculture/biosecurity/animals/invasive/restricted/gambusia-mosquitofish

https://www.daf.qld.gov.au/__data/assets/pdf_file/0004/1393744/gambusia.pdf

O. Cano-Rocabayera, A. de Sostoa, L. Coll, A. Maceda-Veiga (2019): Managing small, highly prolific invasive aquatic species: Exploring an ecosystem approach for the eastern mosquitofish (Gambusia holbrooki). - Science of the Total Environment 673: 594–604. p.

D. C. Fryxell, E. R. Moffett, M. T. Kinnison, K. S. Simon, E. P. Palkovacs (2021): From southern swamps to cosmopolitan model: Humanity’s unfinished history with mosquitofish. - Fish and Fisheries 1-19. p.


ladybug