Elterjedés

Magyarország területén az 1980-as évek óta van jelen; megjelenése részben a szomszédos országokból való terjedésének, részben a hazai állattartóktól való kiszabadulásának következménye. Az ország számos pontjáról ismertek szórványadatai; úgy tűnik, a faj fokozatosan terjeszkedik hazánk területén.

Vonatkozó jogszabályok

• 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

• 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

• 3/2001. (II. 23.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól

• 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

• 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

Kezelési intézkedések

Az alábbiakban összefoglalt információk a Kézikönyv az uniós jegyzéken szereplő gerinces idegenhonos inváziós fajok humánus kezelése című kiadványból származnak, melyből további, még részletesebb információk nyerhetők a konkrét kezelési intézkedésekről, eddigi tapasztalatokról. A kézikönyvben leírt kezelési intézkedések végrehajtása előtt ajánlott azok alkalmazásának teljes körű áttekintése, beleértve a hatékonyságot, az állatok jólétére gyakorolt lehetséges hatásokat és mellékhatásokat, valamint a helyi körülmények, a rendelkezésre álló erőforrások és kapacitások figyelembevételét.

A kézikönyv használóit arra kérjük, hogy azokat a kezeléseket alkalmazzák, melyek állatjóléti szempontból a legkedvezőbbek, értelemszerűen Magyarország saját jogszabályi körülményeit figyelembe véve, anélkül, hogy veszélyeztetnék az intézkedések hatékonyságát. Fontos, hogy az intézkedések a lehető legkisebb mértékű szenvedést okozzák az állatoknak, de figyelembe kell venni egyéb szempontokat is, mint például a költségek, igények, hasznok, a megvalósíthatóság és a közvélemény esetleges vélekedése.

1. Kémiai sterilizálás csaliban és injekcióval: Bár a módszer potenciálisan alkalmazható a fajra, további részletekre van szükség az intézkedés tényleges hatékonyságával és költségeivel kapcsolatban. Fogságban tartott hímeknél progesztin injekciót (Delvosteron), míg nőstényeknél progesztin-implantátumokat (MGA és Implanon), GnRH agonista implantátumokat (Suprelorin), progesztin-injekciót (Delvosteron, Depo-Provera) már használtak és mindegyikük hatékonynak bizonyult a szaporodás gátlásában. Általánosságban elmondható, hogy a nem szájon át alkalmazott fogamzásgátlók a legjobban egy szűk elterjedési területen belül élő, viszonylag kis létszámú állományok esetében alkalmazhatóak hatásosan. Amennyiben széles körben megoldott lenne fajspecifikus csalikon keresztül a szájon át történő beadás, úgy az nagymértékben megnövelné ezen szerek idegenhonos inváziós fajok elleni kezelési eszközként való alkalmazását.

2. Vadászkutyák (nyomkövetés/ugatás): Bár a módszer alkalmazható a fajra, további részletekre van szükség az intézkedés tényleges hatékonyságával és költségeivel kapcsolatban

3. Júdás állatok: Bár a módszer alkalmazható a fajra, további részletekre van szükség az intézkedés tényleges hatékonyságával és költségeivel kapcsolatban.

4. Lelövés: Bár a módszer alkalmazható a fajra, további részletekre van szükség az intézkedés tényleges hatékonyságával és költségeivel kapcsolatban.

5. Rugós csapdák: Bár a módszer elérhető és potenciálisan alkalmazható a fajra, további részletekre van szükség az intézkedés tényleges hatékonyságával és költségeivel kapcsolatban. Habár a csapdázás nagyon munkaidő-igényes és bizonyos terepen nehezen kivitelezhető, általánosságban véve hatékonynak tekinthető.

6. Ketreccsapdák: Rendkívül hatékony, több esetben bizonyítást nyert, hogy a módszerrel nagyon gyorsan lehet befogni a vadon élő egyedeket. Ennek ellenére további vizsgálatokra van szükség az intézkedés tényleges hatékonyságával és költségeivel kapcsolatban. Ahol a kiirtás a cél, a legjobb a csapdákat más módszerrel kombinálva használni, hiszen bizonyosan lesznek olyan egyedek, melyek el fogják kerülni ezeket. Állomány-szabályozásra is alkalmas a módszer, de igen nagy időráfordításra van hozzá szükség. Hátránya, hogy nagyon munkaidő-igényes és bizonyos terepen nehezen kivitelezhető.

Módszerek az elpusztításra/eltávolításra a megfogást követően: eutanázia injekcióval, fogságban tartás, lelövés, sebészeti sterilizálás.

Letölthető anyagok, bővebben a módszerekről:

Mosómedve (Procyon lotor) kezelési intézkedések adatlap

Kezelési kézikönyv melléklete a kezelési intézkedésekről