Elterjedés
Magyarországon a nyestkutya első egyede 1961-ben került terítékre, azóta szórványos megfigyelések vannak a fajról. A kiszabadult példányok hazánkban is életképes állományt hoztak létre, feltételezhetően stabil állományai vannak Kelet- Magyarországon, ahonnan a faj nyugati irányba terjeszkedik.
Vonatkozó jogszabályok
• 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
• 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
• 3/2001. (II. 23.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól
• 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól
• 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
Kezelési intézkedések
Az alábbiakban összefoglalt információk a Kézikönyv az uniós jegyzéken szereplő gerinces idegenhonos inváziós fajok humánus kezelése című kiadványból származnak, melyből további, még részletesebb információk nyerhetők a konkrét kezelési intézkedésekről, eddigi tapasztalatokról. A kézikönyvben leírt kezelési intézkedések végrehajtása előtt ajánlott azok alkalmazásának teljes körű áttekintése, beleértve a hatékonyságot, az állatok jólétére gyakorolt lehetséges hatásokat és mellékhatásokat, valamint a helyi körülmények, a rendelkezésre álló erőforrások és kapacitások figyelembevételét.
A kézikönyv használóit arra kérjük, hogy azokat a kezeléseket alkalmazzák, melyek állatjóléti szempontból a legkedvezőbbek, értelemszerűen Magyarország saját jogszabályi körülményeit figyelembe véve, anélkül, hogy veszélyeztetnék az intézkedések hatékonyságát. Fontos, hogy az intézkedések a lehető legkisebb mértékű szenvedést okozzák az állatoknak, de figyelembe kell venni egyéb szempontokat is, mint például a költségek, igények, hasznok, a megvalósíthatóság és a közvélemény esetleges vélekedése.
1. Kémiai sterilizálás csaliban és injekcióval: Bár a módszer potenciálisan alkalmazható a fajra, további részletekre van szükség az intézkedés tényleges hatékonyságával és költségeivel kapcsolatban. Fogságban tartott állatoknál GnRH agonista implantátumokat (Suprelorin), progesztin-implantátumokat (MGA) és orális progesztineket (Megace) már használtak és mindegyikük hatékonynak bizonyult a szaporodás gátlásában. Általánosságban elmondható, hogy a nem szájon át alkalmazott fogamzásgátlók a legjobban egy szűk elterjedési területen belül élő, viszonylag kis létszámú állományok esetében alkalmazhatóak hatásosan. Amennyiben széles körben megoldott lenne fajspecifikus csalikon keresztül a szájon át történő beadás, úgy az nagymértékben megnövelné ezen szerek idegenhonos inváziós fajok elleni kezelési eszközként való alkalmazását.
2. Vadászkutyák (nyomkövetés/ugatás): Bár a módszer alkalmazható a fajra, további részletekre van szükség az intézkedés tényleges hatékonyságával és költségeivel kapcsolatban. Norvégiában sikerrel alkalmazták őket nyomok, csapások felderítésére; a kutyák jeleztek, de sosem vadásztak az állatokra. Svédországban rendkívül sikeresen alkalmazták a módszert több más kiegészítő intézkedéssel kombinálva. A teljes beavatkozás költsége 2010-2012 között körülbelül 800 000 euró/év volt.
3. Júdás állatok: Svédországban egyes júdás állatok nagyon hatékonynak bizonyultak, míg mások egyáltalán nem álltak párba. Az intézkedés tényleges költségei és hatékonysága még kérdéses, mivel nagyon gyakran egyéb intézkedésekkel kombinálva alkalmazzák. Úgy tűnik azonban, hogy a nagyon szűk elterjedési területen belül élő, kis létszámú állományok esetében hatásosan alkalmazható.
4. Lelövés: Bár a módszer alkalmazható a fajra, további részletekre van szükség az intézkedés tényleges hatékonyságával és költségeivel kapcsolatban. Gyakran más módszerekkel kombinálva alkalmazzák.
5. Rugós csapdák: Bár a módszer elérhető és potenciálisan alkalmazható a fajra, további részletekre van szükség az intézkedés tényleges hatékonyságával és költségeivel kapcsolatban. Habár a csapdázás nagyon munkaidő-igényes és bizonyos terepen nehezen kivitelezhető, általánosságban véve hatékonynak tekinthető.
6. Ketreccsapdák: Bár a módszer alkalmazható a fajra, további részletekre van szükség az intézkedés tényleges hatékonyságával és költségeivel kapcsolatban. Ahol a kiirtás a cél, a legjobb a csapdákat más módszerrel kombinálva használni, hiszen bizonyosan lesznek olyan egyedek, melyek el fogják kerülni ezeket. Állomány-szabályozásra is alkalmas a módszer, de igen nagy időráfordításra van hozzá szükség.
Módszerek az elpusztításra/eltávolításra a megfogást követően: eutanázia injekcióval, fogságban tartás, lelövés, sebészeti sterilizálás.
Letölthető anyagok, bővebben a módszerekről:
Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) kezelési intézkedések adatlap
Kezelési kézikönyv melléklete a kezelési intézkedésekről