header bg

Bíbor nebáncsvirág irtása

A bíbor nebáncsvirág egynyári növény, amely intenzív terjedését jelentős magprodukciójának köszönheti. Az állományok magérlelés előtt történő felszámolása megakadályozza az adott évi szaporodó képletek termelését. A talajban elfekvő magkészlet viszonylag gyorsan elveszíti csírázó képességét, így néhány évnyi kitartó munkával nagy kiterjedésű állományok is felszámolhatók.

A védekezés szempontjából kedvező, hogy a növény egyszerű mechanikai módszerekkel is hatékonyan irtható, komolyabb szakmai ismeretek vagy növényvédőszerek használata nem szükséges, a munkába önkéntesek is bevonhatók.

Kézi irtás

A növényt egyszerűen a tövénél megragadva ki kell húzni a földből. Gyökérzete sekély és nem kiterjedt, így még a 10 cm szárátmérőjű, 3 méter magas egyedek is könnyen eltávolíthatók. Az irtást virágzás előtt, vagy virágzás elején célszerű elvégezni (május vége – július közepe között). Nagyobb állományok esetén biztosra vehető, hogy a később kihajtott, kisebb tövek elkerülik a figyelmet, ezért augusztus végén – szeptember elején egy újabb ellenőrzést, irtást kell végezni a területen. A még ilyenkor is lappangó egyedek ugyan az ősz folyamán elkezdhetnek virágozni, de az első fagyok már megakadályozzák a termésérést.

Gépi irtás

Nagy kiterjedésű, homogén állományok esetében a gépi irtás gyorsabban elvégezhető, pl. motoros fűkaszával. A növényeket ebben az esetben a talajhoz lehető legközelebb kell levágni. A levágott növényeket össze kell gyűjteni. Mivel a növények gyökere és töve a talajban marad, nagy részük újra ki fog hajtani tőről, így a második ellenőrzés és irtás megkerülhetetlen.

Az inváziós fajok irtása során betartandó általános szabályok mellett a következőkre érdemes figyelni:

  • A növényt a tövénél kell megfogni és tövestől (gyökerestől) kell kihúzni. A szártagok könnyen törnek, a földben maradó tövi rész gyorsan regenerálódik és újra virágzik a szezon során.
  • A már zöld terméses egyedek kihúzás után kényszerből beérlelik és elszórják a magjaikat, így az ilyen stádiumban levő biomasszát a területről el kell szállítani biztonságos lerakóhelyre.
  • A virágzás előtt vagy virágzás elején leszedett egyedeket a terület megfelelő pontjain összegyűjtve is el lehet helyezni. Fontos, hogy ez egy tartósan száraz terület legyen, mert nedves talajfelszínen a kiszedett tövek képesek újra legyökerezni, nemcsak a tövükön, de a nóduszaikon is.
  • A jól meghatározható folyosó (pl. vízfolyás) mentén terjedő állományok esetén csak akkor érhető el eredmény, ha a folyosó felsőbb részein élő, forrásként szolgáló egyedek, állományok is felszámolásra kerülnek. Ellenkező esetben azok újrafertőzik a területet.
  • A szuboptimális helyre szóródott magok is kihajthatnak. A szárazabb helyeken kihajtott egyedek sokszor nem nőnek 25-30 cm magasra sem, de néhány virágot ezek is hozhatnak.
  • A növény 5-7 méterre is szétlövöldözi magjait. Az állományok felszámolása során a legszélső megtalált egyedektől számítva még egy legalább 10-15 méteres zónában keresni kell a lappangó vagy törpenövésű egyedeket.



Kapcsolódó galériák

ladybug