Úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes) kezelési lehetőségei

Elterjedés

A faj Dél-Amerikában őshonos, de ma már a világ valamennyi trópusi és szubtrópusi területén megtalálható. Ez a íz felszínén úszó, lebegő évelő vízinövény hazánkban szórványosan fordul elő, főleg meleg vizes kifolyókhoz kötődve, de megtalálható a Kis-Balaton területén, valamint nagyobb folyóink közelében. A faj olyan mértékben elszaporodhat, hogy leárnyékolja a vízfelszínt, és oxigéntől zárja el a víztereket, emellett lefolyási akadályt is képezhet. Más inváziós vízi növényhez hasonlóan rendkívül sikeresen terjed letört növényi részekkel.

Vonatkozó jogszabályok

• 1143/2014/EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

Kezelési lehetőségek

Mechanikai módszerrel gyéríthető, de a kisebb állományok esetén lehet reális cél az állomány teljes eltávolítása.

1. Mechanikai védekezés

a) kézi eltávolítás (kihúzás, kitépés)

Lehetséges módszer a kézi eltávolítás (szárazruhában vagy búvármerüléssel) kis állományok esetében, valamint abban az esetben, ha védendő értékek közelében szükséges elvégezni a visszaszorítást, azonban ez a módszer rendkívül idő és munkaigényes.

b) gépi eltávolítás (kihúzás, kitépés, levágás-összegyűjtés)

- biomassza eltávolítás:

  • lánctalpas kotrógép (átalakított, villás kanállal)
  • úszó nád és hínárvágó (vágó-gyűjtő, markoló vagy gyűjtő villa adapterrel)

A gépi eltávolítás során – figyelembe véve a faj terjedési stratégiáit – törekedni kell az elsodródott növényi részek összegyűjtésére (akár merülőköpennyel ellátott gát/ hálós kerítés kihelyezése), kiemelésére. A növényi anyag eltávolítása speciális adapterekkel történhet, annak érdekében, hogy minimális víz és iszap kitermeléssel távolítsák el a növényeket, valamint kerülve a jelentősebb bolygatást.

2. Kémiai védekezés

A kémiai védekezés a vízi környezet miatt különösen problémás. Magyarországon nincs forgalomban olyan szer, amely vizes élőhelyek környezetében alkalmazható lenne.

Letölthető anyagok, bővebben a módszerekről

Csiszár Á. (szerk.) (2012): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó. Sopron

Csiszár Á., Korda M. (2015): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Budapest.

Nagy G. G. et al. (2020): Az európai uniós jegyzéken szereplő idegenhonos inváziós fajok terjedési útvonalainak magyarországi átfogó elemzése és értékelése, valamint a terjedési útvonalak cselekvési tervei. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztály



Kapcsolódó galériák

ladybug